Raoul Wallenbergről

Raoul Wallenberg és a svéd embermentő tevékenység 1944-45-ben Budapesten. Raoul Wallenberg, más független államokat képviselő diplomaták, valamint magyar segítőik, zsidó szervezetek és a Vöröskereszt munkája által több tízezer ember menekült meg a második világháború utolsó éveiben. Raoul Wallenberg a humanizmus, a bátorság, az önfeláldozás szimbólumává vált. Emlékét ma is nagy tisztelettel ápolják Magyarországon.

Wallenberg Budapesten

A hitleri Németország 1944. március 19-én szállta meg Magyarországot. A megszállás után Adolf Eichmann kapta azt a feladatot, hogy a németbarát magyar kormánnyal együttműködésben irányítsa a magyarországi deportálásokat. Magyarországon ekkor körülbelül 700 000 zsidó élt. Többségüket szűk két hónap alatt német haláltáborokba szállították. Ám a budapesti zsidóság deportálása Horthy közbelépésére valamint nemzetközi tiltakozások – többek közt V. Gusztáv Svéd király tiltakozásának – hatására ekkor még nem kezdődött meg.

A Carl Ivan Danielsson követ valamint Per Anger tanácsos vezette budapesti svéd követség ebben az időszakban kezdett különféle módszerekkel védelmet biztosítani a valamilyen módon Svédországhoz kötődő magyar zsidóknak. Ideiglenes útleveleket, beutazási vízumról és svéd állampolgársági kérelemről szóló igazolásokat állítottak ki, és ezek az okiratok később igen sok ember megmenekülésében játszottak fontos szerepet. Más független diplomáciai képviseletek – többek közt a svájci – szintén hasonló iratokat bocsátottak ki.

Raoul Wallenberg 1944 júliusában érkezett Magyarországra azzal a feladattal, hogy vezesse és kiterjessze a később már több mint 300 segítő részvételével folyó embermentő munkákat. Kiküldetését az amerikai War Refugees Board kezdeményezte, és amerikai finanszírozással valósult meg.

Wallenberg hamarosan megtervezte a híres Schutzpasst (védlevelet). A fogalom később szorosan összekapcsolódott a svéd embermentő munkával. A Schutzpass igazolta, hogy tulajdonosa svéd védelem alatt állt.

A budapesti zsidók helyzete drámaian romlott 1944. október 15-től, azaz a nyilas hatalomátvétel után. Wallenberg az új magyar kormánnyal folytatott tárgyalásai során elérte, hogy a kormány elismerjen 4 500 darab Schutzpasst. Az okiratok által nyújtott védelemnek köszönhetően tulajdonosaik sokkal kevésbé voltak kiszolgáltatva a nyilas hatalom akcióinak, és őket nem deportálták.

Emellett Wallenberg felelt a nemzetközi gettóban (Szent István park környéke) található körülbelül harminc védett „svéd házért” is. Ezt a gettót a nyilasok hozták létre a nemzetközi védelem alatt álló zsidók számára. Az itt élők élelmiszer- és gyógyszerellátásához jól szervezett apparátusra volt szükség.

A koncentrációs táborok és munkatáborok felé vonatok és halálmenetek indultak. Wallenberg több alkalommal közbeavatkozott a vasútállomásokon és utak mentén. Védleveleket osztott ki, hogy minél több embert menthessen meg.

Wallenberg 1945. január 17-én tűnt el Budapestről. Az orosz katonai erők ekkor vonultak be Pestre. Wallenberg ekkor saját szabad akaratából látogatott el az orosz erőkhöz, és azt kérte, hogy vigyék az ország keleti részén lévő főhadiszállásra. Ezután tartóztatták le. Későbbi sorsa, és orosz fogságának története ismeretlen. Orosz közlések szerint 1947-ben kivégezték a moszkvai Ljubljanka-börtönben.

Raoul Wallenberggel kapcsolatos helyszínek, műemlékek és intézmények Budapesten

Raoul Wallenberg Emlékpark, VII. kerület
A Wallenbergről elnevezett emlékpark a Dohány utcai zsinagóga mögött található, és a zsinagógán keresztül közelíthető meg.

Raoul Wallenberg utca, XIII. kerület
Ezen a területen volt 1944-45-ben a nemzetközi gettó. Az utcában 1989 óta Wallenberg-emléktábla található.

Wallenberg-emlékmű a Szent István Parkban, XIII. kerület
Pátzay Pál kígyóval küzdő férfit ábrázoló alkotását 1949-ben állították fel első alkalommal, de a szobrot a biztonsági szolgálat parancsára még az avatás előtt elszállították. A mű nem sokkal később már Wallenbergre való utalás nélkül bukkant fel Debrecenben. Az eredeti szobor másolatát csak 1999-ben állították fel Budapesten.

Wallenberg-szobor a Szilágyi Erzsébet fasoron, II. kerület
Varga Imre szobrász alkotásának felállítását Nicholas Salgo amerikai nagykövet kezdeményezte az 1980-as években. Kádár János 1987-ben adta meg az engedélyt a Szilágyi Erzsébet fasori emlékmű felállítására.

Egykori követségi épület, Minerva utca 3/b., XI. kerület
a Gellért-hegyi épületen emléktábla található. Elhelyezését a Raoul Wallenberg Egyesület kezdeményezte 1994-ben.

Józsefvárosi pályaudvar, VIII. kerület
A pályaudvaron 2006. január 17-én avattak emléktáblát. Wallenberg többek közt ezen a helyen lépett közbe a zsidók deportálásának megállítása érdekében.

Benczúr utca 16., VI. kerület
Wallenberg a jelenlegi osztrák követség épületénél adta át magát az orosz csapatoknak. Ma emléktábla található az épületen.

Holokauszt Emlékközpont, Páva utca 39., IX. kerület
A Holokauszt Emlékközpont 2002-ben jött létre. Fő célkitűzései az ismeretterjesztés, a holokauszt áldozatairól való megemlékezés, valamint a magyarországi holokausztról szóló anyagok gyűjtése és tanulmányozása. Az intézmény Wallenberggel és más nemzetközi embermentő munkákkal is foglalkozik.

Raoul Wallenberg Iskola, Ludovika tér, VIII. kerület
Ez a középiskola, mely ma Magyarország legnagyobb iskolája, 2004-ben Demszky Gábor főpolgármester jelenlétében kapta meg Raoul Wallenberg nevét.

Valdemar Langlet Iskola, Langlet utca 3-5., IV. kerület
Ez az iskola Valdemar Langlet, a Svéd Vöröskereszt megbízottja nevét viseli, aki együtt dolgozott Wallenberggel Budapesten. Langlet a névadója annak az utcának is, ahol az iskola található.

Raoul Wallenberg Vendégház, Szabó Ilonka utca 7., I. kerület
A vendégház voltaképp egy lakásokból álló szálló, melyet a Collegium Budapest kutatói számára hoztak létre 2000-ben a svéd Wallenberg-alapítványok anyagi támogatásával.

Frissítve: 2008. március